Az óvónők véleménye - amit eddig elhallgattak a csepeli óvoda bezárásokról
Az önkormányzat kommunikációja szerint a csepeli óvodák összevonásáról és bezárásáról szóló racionalizálási javaslattal a pedagógus szakma teljes mértékben egyetért. A döntéshozók ezt a narratívát hangsúlyozzák, amikor a tervek védelmében érvelnek.
A véleményezési eljárásból azonban kiderül, hogy a szakmai közösség nem egységes. Számos intézmény dolgozói kifogásokat és aggályokat fogalmaztak meg a racionalizálási javaslattal kapcsolatban.
Külön figyelmet érdemel a Jupiter tagóvoda dolgozóinak véleménye! Az intézmény az autista SNI ellátás mellett a racionalizálás után az enyhe értelmi fogyatékos gyerekek ellátását is megkapja. A véleményükben megfogalmazott gondolatok megismerése után felmerül a kérdés: nem lenne jobb megoldás, ha a Fenyves tagóvoda átvállalna ezekből a feladatokból?
Úgy véljük, erre a Fenyves óvoda dolgozói nyitottak lennének!
A következőkben ezekből a véleményekből idézünk, hogy tisztább képet kaphassunk a tervezett változásokkal kapcsolatban. Egyben rávilágítunk, hogy a javaslat kidolgozása során mennyire került bevonásra a teljes szakma.
A teljes dokumentáció elérhető a kerület honlapján az előterjesztés mellékleteként.
A Jupiter Tagóvoda dolgozóinak véleményét teljes egészében kívánjuk megjeleníteni. Annak terjedelme miatt az az oldal alján került elhelyezésre!
Csalitos Tagóvoda
Császár Éva (óvodapedagógus): A Fenntartó döntése az óvodák bezárásáról lehet, hogy racionális lépés volt, néhány esetben szükséges is, de nem vette figyelembe a dolgok emberi oldalát, a családok, a dolgozók helyzetét, érzéseit.
Festő Tagóvoda
Krénuszné Molnár Lívia (óvodapedagógus): Egyetértünk azzal a felvetéssel, hogy az egyre égetőbb óvodapedagógus hiányt meg kell oldani, illetve a csökkenő gyermeklétszám miatt, az egyre nagyobb költségeket igénylő intézmény felújítások miatt szükséges a tagintézmények racionalizáltabb működése, átszervezése. Sajnáljuk viszont, hogy az érintett óvodapedagógusok kimaradtak az együtt gondolkodásból, amikor az átszervezés kezdeti lépéseinél meghatározták a befogadó óvodák helyét. Tagóvodánk eddig az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekeket integrálta, a tervezett átszervezés során viszont bekerülnének az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek is az óvodánkba. Az egyéb pszichés fejlődési zavarral, illetve autizmus spektrum zavarral élő gyermekek integrációja külön - külön is nehéz feladat, a kettő együtt különösen megnöveli a pedagógusok munkaterheit.
Somogyiné Fekete Anikó (óvodapedagógus): Az Erdősor Tagóvodában 2 üresen álló csoportszoba van, ami gyerekekkel, pedagógusokkal, munkatársakkal feltölthető. Nem értjük, miért egy 4 csoportos Tagóvoda (Zsongás) kerül erre a helyre az átszervezés során, és nem egy 2 csoportos tagóvoda (pl.: Füstifecskék). Ez a kérdés már a Zsongás Tagóvoda szüleinek megtartott tájékoztató során szülőkben is felmerült. Tartunk attól, hogy a 2 szüneteltett/üres csoportszoba és a kimenő nagycsoportosok helyét elfoglaló Zsongás tagóvoda beillesztése azt idézi elő, hogy az így létrejövő tagintézményekben (Festő-, Erdősor) nagyon magas lesz az egyes csoportok gyermeklétszáma. Annál is inkább, hogy a kimenő nagycsoportosok helyére fogadnunk kell a jövendőbeli kiscsoportosokat is. Az egyre növekvő számú BTMN, SNI státusszal és egyéb diagnózissal nem rendelkező, ám más nehézséggel küzdő gyermekek aránya évről évre nő. Emiatt inkább csökkenteni kellene a csoportok létszámait a diagnózissal rendelkező és a többi gyermek egészséges fejlődése érdekében is és nem fordítva. Az átszervezés a Festő és az Erdősor Tagóvoda gyermekeit/szüleit is érinti, velük még ez ügyben nem volt egyeztetés. Ezt hiányoljuk. Úgy véljük, az átszervezés hatására jelentősen megnőnek munkaterheink. Ezért szeretnénk, ha Tisztelt Polgármester Úr átgondolná annak a lehetőségét, hogy az átszervezés során felszabaduló munkatársi státuszokat (takarító, kertész, dajka ...) megtarthassák a tagintézmények.
Balogh Zsuzsanna (óvodapedagógus): Az átszervezés során üressé váló tagintézmények udvari játékait Polgármester Úr a csepeli gyermekek számára újította fel. Szeretnénk, ha ezeket továbbra is ők használhatnák, azoknak az óvodáknak adnák át ezeket az udvari játékokat, akiknek a felújítás után még mindig szükségük lenne további fejlesztésre. Itt szeretnénk megragadni az alkalmat, hogy megköszönjük a csepeli óvodapedagógusok bérfejlesztése érdekében tett erőfeszítéseit!
Mesevár Tagóvoda
Kovács Andrea (óvodapedagógus): Egyetértek-e az óvodák racionalizálásával? Sajnos ez már egy eldöntött, elfogadott tény, melyen én már egy személyben nem tudok változtatni. 31 éve dolgozom óvodapedagógusként, először az AMK, majd az egyesítés után a Mesevár Tagóvodában. Nehezemre fog esni nyártól vagy szeptembertől egy másik helyszínen teljesíteni feladataimat, végeznem a munkámat, hiszen nem én szerettem volna másik épületben, másik vezetés alatt dolgozni. Tény, a jelenlegi vezetőm nagyon sokat tett az óvodáért, a közösségért, hogy az olyan legyen amilyen jelenleg. Szeretném, ha továbbra is ő lenne a vezetőnk, elfogadtam, tudok vele azonosulni. Nem az Aprajafalva Tagóvoda vezetője ellen irányul a véleményem, hanem a Mesevár vezetőjéért. Felújítás. Elméletileg mi a nem felújított részlegre kerülünk majd. Bízom benne, hogy a felújítás után ott lesz melegvíz ellátás, mivel a felújított részben tudomásom szerint nincs melegvíz. Egészséges életmódra nevelés, higiénia szempontjából ezt nehezményezem. A csoportszobák festésére is szükség lenne, valamint a fűtés korszerűsítésére, mert hideg van a csoportszobákban. Személyes tapasztalat alapján tudom.
Szuhai Liliána (logopédus): Értem az összevonás fontosságát, de azt nem, hogy a legtöbb felmerülő nehézség és probléma terhe miért csak a mi, költöző óvodánkat érinti. A befogadó intézménynek könnyű a dolga, nem lesz lényeges változás a működésében, a dolgozói megmaradnak. Csupán alkalmazkodnia kell az új helyzethez. Nekünk ellenben nem csak a költözés tényét kell elfogadnunk és megemésztenünk, de elveszítünk kollégákat a kiválóan működő közösségünkből, kevesebb csoporttal fogunk működni és más vezetőség alatt kell dolgoznunk. Ez nem igazságos. Lehetne osztozni a terheken, az Aprajafalva Tagóvoda is tudna kevesebb csoporttal működni, nem jogos, hogy nálunk az összevonás személyi veszteségekkel is jár. Elfogadtuk, hogy szükséges az összevonás, de az nem elfogadható, hogy a feltételek folyamatosan változnak. Úgy tudtuk és arról volt szó, hogy mind megyünk egy csapatként. Aztán sorra jöttek a hírek, hogy bizonyos munkakörökben nincs szükség a mi kollégáinkra. Miért éppen rájuk nem? Nem önszántukból vonódunk össze egy másik óvodával, nem érdemeljük ezt, hogy minden ami ezzel jár csak ránk vetítsenek. Mit, Kit, Kiket kell még feláldozni magunk közül ahhoz, hogy kívülről nézve nehézség és problémamentesen, boldog mosolyokkal kísérve történjen az összevonás?! Végtelenül szomorú, csalódott és elkeseredett vagyok mert az ígéretek csak egyre nagyobb bizonytalanságot szülnek. Minden napban ott van a szorongás az újabb hírektől. fejleményektől. Van az a mondás, előre felesleges aggódni, akkor megyünk át a hídon amikor odaértünk. Néha már azt érzem nem is lesz híd mire odajutunk.....
Kakuszi Imréné (óvodapedagógus): Bizonytalannak érzem a jelenlegi státuszomat, nem látható előre, hogy az óvodában az óvodapedagógusok létszáma, hogyan alakul. Így nincs rálátásom, hogy a jelenlegi csoportom hogyan és miként fog tovább működni.
Fekete Zoltán Jánosné (óvodatitkár): Az egyre csökkenő gyermeklétszám miatti racionalizáció teljesen logikus lépés és talán az lett volna a nagyobb hiba, ha ezzel nem foglalkozik a fenntartó. Talán a kivitelezés túl gyors és nagy érvágás, hiszen sok dolgozót és szülőt érint. Egy lassabb lefolyású. több előzetes egyeztetéssel elkerülhető lett volna a sok felháborodás. A mi dolgozói közösségünket is sok veszteség éri. Hálás vagyok a félajánlott státuszért, de a közösség és a vezetőnk nagyon fog hiányozni. Novákné Bánfai Katalin sokat tett azért. hogy ne csak bejárjunk dolgozni, hanem szívvel-lélekkel tegyük azt. Lelkesedésével, közvetlenségével és kedvességével mindenkit arra inspirált, hogy jó úton vagyunk és mindenki igyekezett ehhez méltón teljesíteni. Remélem továbbra is építheti majd az ugyan már új néven futó és kibővült, de Meseváras szellemiséget.
Tündérkert Tagóvoda
Majoros Viktória Melinda: Az 5. oldalon kihasználatlannak jelölik a szünetelő csoportokat. Szerintem mi a lehető legjobban hasznosítjuk azzal, hogy fejlesztő szobát alakítottunk ki.
Kiss Tibor Zsoltné: A 16. oldalon a mi óvodánknál az szerepel, hogy 150 főre 14 fő SNI gyermek a maximálisan felvehető. Más 150 fős tagóvodánál ez 12 főben van meghatározva. Mi erre a magyarázat?
Martin Péterné: Igen, én is ezt vettem észre a 25. oldalon! Mi lesz, ha 12 vagy 14 főnél több SNI gyerek lesz?
Péhl Zsuzsanna: vélhetően ez nem fog bekövetkezni. hiszen látjuk azt a tendenciát, hogy az SNI szakvélemények száma csökken, szemben ezzel a BTMN szakvélemények száma jelentősen növekszik.
Szép Csilla: Én arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a különféle problémákkal küzdő gyermekek száma folyamatosan nő, kevesebb óvodai épület esetén értelemszerűen ez a létszám növekedni fog. Azt tapasztaljuk, hogy minden csoportban nagyon magas azon gyerekek száma, akik különleges figyelmet igényelnek. Én javasolnám, hogy hosszútávon a csoportlétszámok meghatározásánál ezt is vegyék majd figyelembe, pl. a BTMN gyerekek is számítsanak kerületünkben 2 főnek, hogy a magas színvonalú ellátást továbbra is biztosítani tudjuk.
Péhl Zsuzsanna: Jelenleg az SNI gyermekek száma 6 fő=6% és BTMN gyermekek száma 24 fő=25%, így az összlétszámunk 31 %-át teszi ki különleges bánásmódot igénylő gyermek.
Veres Dóra: Én is azt szeretném kérni, hogy a csoportok maximális gyermeklétszámra való feltöltése esetén, legyenek szívesek figyelembe venni a rendkívül magas BTMN státusszal rendelkező gyermekek létszámát.
Csodakút Bázisóvoda
Cserhátiné Esztergomi Andrea: Mi lesz a munkavállalókkal?
Szücsné Gál Etelka (általános igazgatóhelyettes:) Személyes nyilatkozattétel után kerül egyeztetésre sor.
Lódiné Győr Ágnes: Elkészült-e körzetmódosítás?
Szücsné Gál Etelka (általános igazgatóhelyettes:) Igen, a körzethatár módosítás az előterjesztés mellékletében elérhető.
Budapest, 2025. február 12.
(megjegyzés: az előterjesztést 2025. február 18-án tették közzé a csepel.hu oldalon)
Jupiter Tagóvoda
Varga Szilvia: Kedves kollégák, szeretettel köszöntök mindenkit, a mai napon a 2025.01.31-én e-mail-ben kiküldött Polgármesteri levél tartalmi elemeit beszéljük meg. A munkatársi közösségnek véleményezési jogköre van a dokumentummal kapcsolatban, melyet jegyzőkönyv formájában kell eljuttatnunk Metz Tímea Ágazatvezető Asszony részére. Röviden összefoglalom a Jupiter Tagóvodát közvetlenül érintő kérdéseket az előterjesztésből. Kérlek titeket, a véleményetek megfogalmazása előtt neveteket mondjátok a jegyzőkönyv pontos elkészítése érdekében.
Mindenki számára ismert, hogy elsősorban a gyermeklétszám csökkenése és a pedagógus hiány a mozgatója ennek az előterjesztésnek. Jó néhány olyan tagóvoda működik jelen pillanatban is - ha a Jupiterben ezt nem is érezzük -ahol a kihasználtság alig haladja meg az 50 %-ot. Nyilvánvaló, hogy a Fenntartónak a gyermekek ellátása, és az ésszerű gazdaságos működtetés érdekében lépéseket kell tennie ennek megoldására. Ennek érdekében született meg ez a terv, mely nyomán a 21 tagóvodából várhatóan 16 működik tovább 2025 szeptemberétől. Az átszervezés mellett óvodánkra közvetlenül ható változás az Alapító Okirat tervezett módosításában, hogy az SNI ellátásunkban az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek nevelése mellett az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek integrált nevelése is szerepel. Ez a többletfeladat ellátás számomra is új, én is ebből a dokumentumból értesültem róla, ugyanúgy, ahogy ti.
Bárány Beáta: A Fenntartó által küldött Polgármesteri levélből tudtam meg, hogy a Jupiter Tagóvoda tagintézmény-igazgatója/nevelőtestülete egyeztetése nélkül az Intézményvezetés újabb SNI státusz ellátásra kötelezné tagóvodánkat. A már meglévő SNI diagnózissal - Egyéb pszichés fejlődési zavar- rendelkező gyermekek ellátása mellé ezzel a diagnózissal érkező gyerekeket a kerületben csak a mi intézményünk látná el. Azt gondolom, hogy nagyon súlyos terhet róna ránk, a már így is egyre hátrányosabb helyzetből (óvodánk körzetét tekintve) érkező gyermekek ellátása biztosításában. Attól tartok, hogy ezzel a döntéssel intézményünk hasonló sorsra jutna, mint a Bóbita illetve az Aprajafalva Tagóvoda esetében is történt, hogy egyfajta szegregáció alakulna ki, mert a körzetünkben lévő normál, jó szociokulturális háttérrel rendelkező családok más intézményt választanának gyermekük nevelésére a túl sok egyéni bánásmódot igénylő gyermekek száma miatt. Érthetetlen számomra, hogy mi a célja ezzel a javaslattal az Intézményvezetésnek, hiszen, Hirholczné Faragó Tünde is minden évben megerősíti a nevelőtestületünket, hogy kiváló szakmai munkát látunk el, nevelőtestületünk jól működik, a hátránykompenzációt és a családokkal való együttnevelést magas szinten végezzük. Ezt a szakmai színvonalat a folyamatos pedagógushiány mellett is már nagyon nehezen tudjuk megvalósítani, de ezzel a döntéssel azt gondolom nevelőtestületünk több tagja is inkább olyan intézményt választana munkahelyéül, ahol a rájuk nehezedő mentális és egyéb dokumentációs terhek kedvezőbbek, például szakértői vélemények iránti kérelmek írása, gyermekvédelmi dokumentációk vezetése, segítő szakemberekkel való növekvő egyeztetések, óvodapedagógusi vélemények, szociális hálózattal való kapcsolattartás stb… Ennél több mentális terhet már én magam és szerintem kollegáim sem vagyunk képesek elviselni és nem is tartom elfogadhatónak. A csoportomban már 3 SNI és 3 BTMN gyermeket látok el pedagógus kollégámmal és további egy BTNM gyermeket küldtünk szekértői vizsgálatra valamint egy gyermek SNI-vé válhat, a már meglévő szakorvosi véleménye alapján. Az egyenlő teherviselés elvét említve, szeretném, ha a CSEÓ intézményei között igazságosan oszlanának el az SNI ellátás terhei és például nem kapna újabb feladatot egy olyan óvoda, ahol már pillanatnyilag is nagyon súlyosak a terhek - nem kezdenék bele újból a hiányos személyi és tárgyi feltételek mondókába. Továbbá óvodánk alapítványának elnökeként szeretném kiemelni, hogy minden évben jelentős összegben támogatja - a szülőkkel együttműködve - a Jupiter Tagóvoda tárgyi eszközeinek bővülését, ezzel is könnyítve az Fenntartó terheit, kötelezettségeit. Veszélyben érzem az alapítványunk működését, annak ellenére, hogy minden évben erőnkön felül még pályázatokat is írunk. A beszerzéseinek adminisztrációs háttérmunkáit is elvégezzük. Szerintem ez a nevelőtestület és munkatársi közösség példaértékű munkát végez a szakmai vezetéseddel és óvni, megbecsülni kellene ezt. Minimum elvárható lenne az egyeztetés, párbeszéd kezdeményezése egy ilyen súlyos következményeket magában hordozó tervezet elkészítésekor.
Bucsincsák Ildikó: Inkorrektnek tartom, hogy a Jupiter Tagóvoda SNI ellátásának növelését, hiszen még helyiséget sem tudunk biztosítani hozzá. Egy külön helységünk van, amely több funkciót is ellát, óvodapszichológus, logopédus, gyógypedagógusok dolgoznak benne - nem kevés szervezéssel, hogy mindenki bejusson és meg tudja tartani a foglalkozásait -. Elképzelhetetlen, hogy hol fogjuk ellátni a növekvő SNI létszámot.
A helyiség használatához még az is hozzátartozik, hogy ez az egyetlen óvodapedagógusok fogadóóra szervező helye is, valamint beteg elkülönítő helységet már meg se említsük, mindezek 10 m2-en.
Azt a kérdést szeretném még feltétlenül megfogalmazni, hogy mióta itt dolgozom ez az óvoda állandó teltházzal működik. Mi lesz akkor, ha év közben a teljes létszámra érkezik egy enyhén értelmi fogyatékos SNI gyermek szakvéleménnyel, de mi nem tudjuk felvenni a létszámunk miatt, ugyanakkor máshova nem tud menni, mert a kerületben csak ez az egy óvoda van kijelölve ellátásra? Mindenképpen további óvodák kijelölése szükséges az ilyen helyzetek elkerülése érdekében.
Varga Szilvia: Ebben a témában szeretne-e még valaki véleményt megfogalmazni?
Jakab Anett: Szerintem az SNI ellátással kapcsolatos új feladatkör kivitelezése a személyi feltételek hiánya miatt jelentősen meg fogja nehezíteni az óvoda dolgozóinak munkáját, és a gyermekek hétköznapjait is. Az óvoda elhelyezkedéséből adódóan sok a hátrányos helyzetű család, emellett az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek aránya is növekszik, így az enyhe értelmi fogyatékkal érkező gyermekek felvétele miatt túl nagy arányban lesznek jelen a csoportokban a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek. Egyet értek avval, hogy megfelelő ellátásukhoz/fejlesztésükhöz nem állnak rendelkezésünkre a szükséges személyi/tárgyi feltételek.
Varga Szilvia: Személyi feltételekben a tervezet tartalmazza, hogy minden tagóvodában gyógypedagógus munkatárs áll rendelkezésre.
Jakab Anett: Igen, ugyanakkor a BTMN gyerekek egyéni fejlesztése visszakerül teljesen az óvodapedagógusi feladatkörbe, mert a fejlesztő pedagógusi álláshelyünk megszűnik . Írhatjuk újból az egyéni fejlesztési terveket, mely csoportonként pillanatnyilag 3-5 főt jelent és jónéhány folyamatban lévő ügy is van. A csoportomban például már van egy SNI gyermek, jelenleg az 5 beküldésből, 2 fő Székhely Szakértőibe továbbküldött biztosan SNI-vé váló gyermek. A többieket még vizsgálja a kerületi Szakszolgálat. A nem beküldött hátrányos szociokulturális háttérből érkezőket meg sem említem.
Varga Szilvia: Értem az óvodapedagógusi nehézségeidet, és tudom, hogy nagyon nehéz összetételű kiscsoportotok van. Ugyanezen nehézségek jelentkeztek az előző nevelési évben is az induló kiscsoportban.
Horváth Zsuzsanna: Ne haragudj Szilvi, mindenképpen szeretném elmondani a véleményemet, ha az tartalmi elemeiben ismétli ugyan az előttem szólókat, azért elnézést kérek, de nem tudom magamban tartani mondanivalómat.
Varga Szilvia: Természetesen meghallgatjuk a te véleményedet is.
Horváth Zsuzsanna: A Polgármesteri levelet olvasva azon gondolkodtam, mit is érzek? Csalódottságot? Felháborodást? Megdöbbenést? Kétségbeesést? Dühöt? Igen, mindegyiket, hiszen tudom az óvodánk gyermekösszetételét. A családlátogatásaink után már láttam a hátrányos szociokulturális környezetet, ahonnan óvodásaink érkeztek. A mindennapokban ez jelentősen megnehezíti a napirend és a szokás,- szabályrendszer építését.
Sok évvel ezelőtt a Posztógyár utcai Óvodában kezdtem meg csepeli óvodapedagógusként a munkámat. Akkor találkoztam először a megkésett beszédfejlődésű és enyhén értelmi fogyatékos gyermekek nevelésével, integrációjával. Ott is vegyes szociokulturális háttérrel dolgoztunk, ami nehezítő körülmény volt- Magyar utca és környéke-. Ott tanultam meg, hogy integrálni azokat lehet, akik önmaguk is akarják, szülői háttér támogatása nélkül nem működik. Akkor, ott, olyan szakmai csapat állt mellettünk- ayris terapeuta, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, pszichológus, logopédus, mozgásfejlesztő gyógypedagógus- óvodapedagógusok mellett, akik napi szinten fejlesztették a rászoruló gyerekeket, akiknek száma bizonyos egészséges keretek között maradt, az integráció sikerességét szem előtt tartva. Nem csak a személyi, de a tárgyi/helyiség feltételek is a rendelkezésre álltak fejlesztő szobák.
A Polgármesteri levélben szembesültem azzal, hogy óvodánkat, a Jupiter Tagóvodát, kijelölték egy olyan feladatra, amire sem a helyi adottságok, sem a személyi feltételek, sem a szociokulturális környezetünk nem alkalmas az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek fogadására. Szakmai alázattal végezzük dolgunkat! A mostani óvodai helyzetben is erőnkön felül, minden feladatot, kérést, megbízást teljesítünk. Úgy gondolom egy személyes konzultáció a nevelőtestülettel eredményesebb, célravezetőbb lett volna, hiszen a pedagógiai munkánk erkölcsi megbecsülését, partnerségét jelezte volna felénk. Továbbá tagóvodánk alapos ismerete nélkül - épület adottságai, gyermekösszetétel, szociokulturális háttér - nem lehet felelősségteljes döntést hozni, meg kell nézni a helyi adottságokat.
A mostani óvodai körzetünk saját maga kitermeli a nem beszélő, hátrányos helyzetű, SNI, súlyos ingerszegény környezetből érkező, hátránykompenzációt igénylő gyermekeket. Nagyon érzékeny, sokrétű, alapos munkával dolgozzuk össze a jó családi háttérrel rendelkező és hátrányos helyzetből érkező gyermekek együttnevelését ahhoz, hogy az egészséges gyermekeket itt hagyják nálunk szüleik. A jelenlegi csoportom összetételét már Anett részletezte, én csak arra utalnék, hogy a szülők már felteszik a kérdést - Jól van ez így? Csoportunkba olyan nem beszélő gyermekek járnak, akik verbális kommunikációja az ordítás - ezt az eszközét használják szándékuk, érzelmeik közlésére. Súlyos hiba lenne egy olyan intézménybe irányítani, -az enyhén értelmi fogyatékos gyermekeket, ahol most is súlyos eseteket látunk el. Milyen szakmai csoport lenne a partnerünk a mindennapokban a nehézségek leküzdésében? Meddig terjed a felelősségem a dühöngő, verekedő, ordítással kommunikáló, agresszív gyermek által okozott sérülésekért, ha egyedül vagyok a csoportban 22 gyermekkel, mert a váltótársam beteg, a pedagógiai asszisztens pedig iskolában van (óvodapedagógusnak tanul).
Varga Szilvia: Köszönöm Zsuzsi a véleményedet, azt szeretném kérdezni szeretne-e valaki még ebben a témában véleményt megfogalmazni?
Vass Mária Terézia: Azt olvastam a levélben, hogy minden tagóvodában biztosított lesz 1 fő takarító, Ennek rendkívül örülök, hiszen így dajkaként több segítséget tudok biztosítani a csoportokban.
Gyulai Erzsébet: Igen, a javaslat tartalmazza a racionalizálás utáni megszűnő státuszok számát. Az elképzelés az, hogy minden óvodában lesz kertész, konyhai kisegítő és takarító. Ha 15 tagóvoda marad az Egyesített óvodába keretein belül (illetve a Fenyves Tagóvoda kimenő rendszerű bezárása miatt egy ideig 16), hogyan lehet 13 takarítói státusszal számolni? Melyik lesz az a két (illetve három) óvoda ahol nem lesz takarító?
A javaslat továbbá tartalmazza az átlag gyermeklétszámot csoportonként (22,3 fő). Ugyanakkor 25 fő a számított csoport létszám, amivel számolnak ideális esetben. Kérdésem az, hogy figyelembe vették-e az adott óvodák csoportszobáinak alapterületét (2m2/gyermek)?
Schuchné Pataki Zsuzsanna: Ne haragudj Szilvi, eddig gondolkodtam, hogy mondjak-e valamit, de most megszületett bennem, hogy a Jupiter óvoda SZK elnökeként kötelességem véleményt alkotnom.
Varga Szilvia: Parancsolj Zsuzsi, hallgatunk.
Schuchné Pataki Zsuzsanna: Schuchné Pataki Zsuzsanna vagyok, a Jupiter Tagóvoda egyik pedagógiai asszisztense, az ELTE-TÓK másodéves óvodapedagógus hallgatója és intézményünk Szülői Szervezetének elnöke. Így több oldalról is megközelíteném a Polgármesteri tájékoztatóban olvasottakkal kapcsolatos aggályaimat. Ez az óvoda már az első gyermekem óvodaválasztásánál, a nyílt napon meggyőzött arról, hogy az itt dolgozó munkatársak milyen magas szakmai tudással, empátiával, alázattal végzik a munkájukat. Már akkor jól érezhető volt a külső ember számára is -ide járó szülők elmondása alapján-, hogy a családokkal és az óvodapedagógusok milyen jól együttműködnek, mennyi csoportos, délutáni családos és külső programot bonyolítanak le egy átlagos nevelési év alatt.
Amikor a gyermekem elkezdte az óvodai életét a Jupiter Óvodában, még inkább megerősített abban, hogy a gyerekek nagyon jó helyen vannak itt. Annak ellenére is, hogy a körzetből folyamatosan érkeztek olyan problémákkal küzdő gyermekek, akik végül SNI, vagy BTMN státuszt kaptak. Az, akkor még csak szülői tapasztalataim alapján döntöttem úgy, hogy én is ezen a pályán szeretnék elhelyezkedni.
Nagyfokú aggodalommal tölt el, hogy a Jupiter Tagóvodát szeretnék kijelölni az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek kizárólagos ellátóhelyeként. Úgy gondolom, hogy a két kisebb csoport esetében nagyon jól látszik, hogy számos SNI és BTMN gyermek kap helyet már most is nálunk. Több gyermek esetében még a Szakértői Bizottság véleményére várunk, de így is nagyon nehéz helyzetben vagyunk már most is. A munkatársaimmal a legjobb tudásunk szerint minden tőlünk telhetőt megteszünk, de mentálisan már a jelenlegi helyzet is rendkívül megterhelő.
Szülőként meghallom szülőtársaim aggodalmát is. Néhány gyermek magatartási problémái miatt a gyerekek otthon arról panaszkodnak, hogy nem szeretnének óvodába jönni, sírva érkeznek meg. Többször elhangzott a kérdés, hogy meddig mehet ez így, mit tehetnének, jól van-e ez így? Nem, sajnos azt gondolom, nincs rendben, de próbálunk minden napot könnyebbé tenni a nehéz helyzetű gyermekek számára is és az egészséges gyermekek számára is. Nagyon tartok tőle, hogy ha a mi óvodánk lenne kizárólagosan kijelölve ezeknek a gyermekeknek az ellátására, akkor ez tovább mélyítené ezt a problémát. Nehezebb napokon szinte alig marad időnk az atipikus fejlődésű gyermekek mellett a normál fejlődésű gyermekek fejlesztésére.
Leendő óvodapedagógusként már most tartok attól, ha a csoportokban a mostaninál is több SNI gyermek érkezik, akkor hogyan tudom megvalósítani az egyéni fejlesztéseket és a csoportfoglalkozásokat, ha közben több gyermek nehezíti a nyugodt közösségi életet. Fontosnak tartjuk, hogy a szokás- és szabályrendszert gyorsan és könnyedén elsajátíthassák a gyerekek, hiszen ennek a segítségével tudjuk kézben tartani a csoportot. A közös játékok, a fejlesztések, a belesetek megelőzése és még számos más szempont alapja lenne ez. Hogyan valósítsuk meg mindezt, ha még a többi kiemelt figyelmet igénylő gyermeket is kizárólag mi látjuk el a munkatársaimmal?
Ha bármelyik kollégám nem bírja ezt a terhet és elmegy az óvodából, ki pótolná őket olyan feltételek mellett, hogy kizárólag ez az intézmény látja el a kerület összes enyhén értelmi fogyatékos gyermekét a már meglévő nehézsorsú gyermek mellett? Arról nem beszélve, hogy így is sokszor erőn felül teljesítenek, lehajtott fejjel, alázattal látják el a hivatásukat. De ezzel túl nagy akadály gördülne az útjukba.
Így hogyan valósíthatnánk meg azokat a külső és belső programjainkat, amik az óvodánk jó hírnevét ápolták eddig?
Félőnek tartom, hogy az egészséges fejlődésű gyermekek szülei megijednek több sérült gyermek jelenlététől és kiíratják óvodánkból gyermekeiket. Felmerült bennem az a kérdés is, hogy a racionalizálás után a jelenleg más intézményekbe járó enyhén értelmi fogyatékos gyermekek is átiratkoznának hozzánk, vagy ők még maradnának a megszokott helyükön?
Tisztelettel szeretném megkérni, hogy fontolják meg ezt a problémát és döntsenek egy igazságosabb, kedvezőbb javaslat mellett a szülök, az itt dolgozó munkatársak, de legfőképpen az ide járó gyermekek érdekében.
Varga Szilvia: Szeretne-e valaki még véleményt nyilvánítani? Úgy látom, nem. Így összefoglalnám a felmerülő kérdéseket:
- Először is a nevelőtestület nagyon nehezményezi, hogy mindenféle előzetes egyeztetés, tájékoztatás nélkül újabb SNI ellátási feladatot kap óvodánk. A testület úgy érzi, nem kérdezték meg és nem vették figyelembe evvel kapcsolatban eddigi tapasztalatainkat, véleményünket, terheink mértékét. Legyen szó személyi feltételekről, óvodai fejlesztő helyiségek számáról, az óvodába járó gyermekek szociokulturális hátteréről és az ezekhez kapcsolódó feladatokról.
- Az óvodai férőhelyek állandó telítettsége miatt felmerül a kérdés, hogy az év közben keletkező enyhén értelmi fogyatékos szakvéleménnyel rendelkező gyermekek ellátását ki fogja biztosítani? A kerületben egyedüliként a vélemények alapján, úgy gondolom, nem tudjuk felvállalni a feladatot, szükségünk van segítségre további tagóvodák bevonására.
- A fejlesztő pedagógus álláshely megszüntetése érzékenyen érinti tagóvodánkban az óvodapedagógusok terheinek növekedését, mind napi fejlesztési, mind adminisztrációs területeken.
- Örülünk a tervezett gyógypedagógusi és takarító álláshely várható létrejöttének, ugyanakkor a takarító álláshelyek számát nem tudjuk értelmezni.
- Ténylegesen figyelembe veszik-e a csoportszobák alapterületéhez igazodó gyermeklétszámot.
Szeretne még valaki hozzáfűzni valamit? Úgy látom nem, a felmerülő kérdéseket, véleményeket továbbítom az érintettek felé.
Köszönöm a figyelmet és az aktív részvételt.
